A kollázs = technika, a montázs = alkotási elv, de nagyon nehéz szétválasztani, mindkettőre a ragasztás jellemző. Fotómontázst fényképezőgéppel, egy negatívra komponálva technikailag elég körülményes készíteni. Sokkal egyszerűbb, ha papírképek megfelelő részeit kivágjuk, egy lapra ragasztjuk, amit lefényképezünk. Ez a különböző, egymással eredetileg kapcsolatban nem lévő elemek ragasztással történő egyesítése lényegében már fotókollázs. Nagyon alkalmas arra, hogy képtelen helyzeteket hozzanak létre külön-külön lefényképezett, majd összeragasztott és újra lefényképezett tájakkal, emberekkel.
Az első fotómontázsok: képtelen helyzeteket hoznak létre külön-külön lefényképezett, majd összeragasztott és újra lefényképezett tájakkal, emberekkel.

A szép sonka
A dadaizmus leginkább képszerű és maradandó hatású műfaja a fotómontázs. Marcel Duchamp "talált tárgyai", a dadaizmus legjellegzetesebb motívumai. Képi formában megjelenítve új jelentéskapcsolatok hozhatók létre, beleértve akár a természetes léptékviszonyok megváltoztatását is: pl. egy alma nagyobb lehet, mint egy ember.

Blériot Budapesten képeslap, 1911
Mértéktartó fotómontázs három elemből.

Kandinszkij A weimari Bauhaus kiállítás plakátja, 1923
A fotókollázst a Bauhaus művészeti iskola teremtette meg, később a fogyasztói életforma használati tárgyait a műalkotásba bevonó, azokat mechanikusan sokszorosító pop art kedvenc műfaja lett.
Sikeresen alkalmazzák reklámcélokra is.

Andy Warhol Judy Garland, 1956
Warhol híres emberek, sztárok újságfotóiból Készített szitanyomatot, általában keveretlen színekkel. Itt itatós vonallal és aranyfüsttel dolgozott.
A szürrealista festészet az álom és az ábrázolás, a látomások, az irracionalizmus és a valóság között áll. Célja a tudattalan alkotóerőinek a felszabadítása. A meghökkentésre törekszik.

Max Ernst: Egy szomorú úr, montázs
Max Ernst a szürrealizmus számára is felfedezi a kollázst. Metszet-kollázsai tulajdonképpen már montázsok, mivel elve az, hogy konkrét jelentésű képeket helyez szokatlan összefüggésekbe. Kollázsai ábrázolt tárgyakból, alakokból állnak.
Az ötvenes években az "akciómuvészet" és a "Combine Painting" (=kombinált festmény, összerakott kép) jellegzetesen pop art szemléletében folytatódik a kollázs. Az amerikai Robert Rauschenberg festményei felületére újságfotókat másolt és különböző tárgyakat ragasztott, majd hétköznapi fogyasztási cikkek, reklámtárgyak applikálásával térbelivé, három dimenzióssá tette azokat. A kollázs-elv alapján készült munkákon idővel túlsúlyba kerültek a tárgyak: megszületett az assemblage (=összeállítás) műfaja, amely a valóságból átemelt tárgyak, töredékek, anyagok térben szervezett kompozíciója. Sok művész halmozott olyan tárgyakat egymásra, amelyek esztétikailag semmitmondóak, csak zsúfolt egymásmellettiségükben váltak érdekessé.

Cézar Akkumuláció, 1995
Az "Új realizmusban" a neo-dadaizmus destrukcióját, torzítását, rombolását fejezik ki plakátkollázsok és letépett utcai plakátok. A cél itt a meglévő képi struktúrák szétszakítása, megváltoztatása, lebontása, új esztétikai jelenségek létrehozása, amelyre az elmosást, elégetést, átfestést is alkalmazzák, esetleg teljesen megváltoztatva az eredeti színvilágot.

Utcai szobor
Művészeten kívüliek, a generatív alkotóképesség megnyilvánulásai közé tartoznak a népi vallásos tárgyegyüttesek is.

V.J. Christo Kölni dóm, 1992
Amikor a tárgyak lekerülnek a falról, és akár teremben, akár a szabadban egy adott teret alakítanak át, environmentről (=környezetalakítás, berendezett tér) beszélhetünk. Gyökerük közös, hasonló formaelv irányítja, egyedül méretbeli a különbség az assemblage és az environment között. A hetvenes évektől a kollázs-elv az installációs művészet anyag és tárgyhalmazokkal berendezett nagyméretű tereiben is továbbél egészen a Land Art természeti környezetet, az emberi léptéket messze meghaladó nagy tájalakzatokat megváltoztató irányzatáig. Legjelentősebb képviselője Christo textilbe, műanyagba csomagolva tesz felismerhetetlenné hídakat, épületeket, burkol be több kilóméter hosszan tengerpartot, sivatagi tájat.

Házfal festés
A házfalak rongálásának, ízléstelen összefirkálásának megszüntetésére irányuló mozgalom művészeket bízott meg, hogy tervezzenek díszítést a szabadon álló tűzfalakra és a korábban rongáló utcagyerekekkel együtt kivitelezzék azokat. Nagy sikere lett a hatalmas, több emelet magasságú falfestményeknek, amelyek elviselhetőbbé tették a zsúfolt lakónegyedeket.
Nemcsics Antal: Színország törvényei CD-ROM anyagából

Telítettségi kontraszt
Malevics: Nő plakát előtt (1913)
"A szín élet, színek nélkül halott lenne a világ" - írja Johannes Itten. A szivárvány színei, illetve a színkör a világ teljességét szimbolizálják. A színek harmonikus alkalmazásához ismernünk kell a színek viszonyait, a színdinamika főbb törvényeit.

Braque: A fekete asztal (1919)
A kollázsoknál a színek szerepe más mint a festésnél. Önállóbb az életük anyagszerűen jelentkeznek vagy a különféle textúrákat segítik érvényesülni. Fontos szempont a kontraszthatás: a sötét-világos, a hideg-meleg, az élénk-tompa színek variálása mozgalmasabbá teszi a képet.
Nemcsics Antal egynemű papírkollázsainak színharmónia éléményét a színek színezete, telítettsége és világossága közötti meghatározott viszony fejezi ki.
Piros értéktartomány
Az ős-színek egyike, mind az összeadó, mind a kivonó színkeverések alapszíne élettanilag és pszichológiailag a legagresszívabb szín. Mondanivalója telítettségétől és világosságától változik.
Bíbor-ibolya értéktartomány
A piros bíborba hajló változatait a történelem során a méltóság kifejezésére használták. Az ibolya tartományban a telítettség szürke hozzáadásával csökkenthető, a telítetlen ibolyák mindíg élettelenek.
Kék értéktartomány
A kék színélményt a legrövidebb hullámhosszú elektromágneses sugárzás hozza létre. Ős-szín, mint a piros, így az összeadó és a kivonó színkeveréseknek is alapszíne. Telített változatai a sötét színek közé tartoznak.
|