Az egész 20. században domináló technika előzménye a 12. századi Japánban eltépett, felragasztott rizspapirokra írt "Újévi üdvözlet". Ennek folytatói Angliában a születésnapi üdvözletek, a Valentine-ok.
Ténylegesen a kollázs-művészet a 20. század elején a francia képzőművészet "izmusainak" – kubizmus, dadaizmus, szürrealimus, és az olasz futurizmus - lázadásából született.
Magyarországi képes levelezőlap az 1900-as évek elejéről.
A dada művészetellenes tiltakozás, tagadás, minden "igen"-nel szemben "nem"-et mondó, a társadalmi konvencióktól megszabaduló szélsőséges mozgalom. A festészetbe új, anyagokat, tárgyakat von be. A dadaizmus a valóság metszeteinek kaleidoszkópja, az ötletek játéka.
"Ez a papíroshalmaz az én számomra egy óriási dadaista kollázs, Kurt Schwitters, ez a hannoveri német belebolondulna ebbe a szépségbe, egész életében ilyen papírokból állította össze a képeit.." (Bohumil Hrabal: Házimurik, 1992. 127.lap)
A kubizmus (neve a kubus = kocka szóból származik) apró darabkákra tördelte szét a lefestendő tárgyat, és a különböző nézetek részleteit illesztette össze.
Pablo Picasso:
Hegedű és szőlő (1912)
Picasso módszere: először egy szék faragásáról festett papírt ragasztott a képbe. Majd rájött, hogy felesleges a tárgy fáradságos lemásolása, amikor magát a tárgyat is a képbe lehet tenni. Egyszerűen felragasztott egy régi újságot, húzott rá néhány szénrajz vonást, és kész volt a kép. Picasso és Braque szívesen ragasztottak képeikre újságdarabokat, kivágott címeket, betűket, felíratokat. A betű náluk tényleges jelentésétől elvonatkoztatott vizuális formai elem, alakzat, képi motívum. Szerepelhet mint önálló jel vagy felírattá összeálló betűcsoport.
Henri Matisse
Kék figura
Tisztán papírkollázs, Matisse tapétapapírból, színes papírból és festett kivágatokkal dolgozott.
Szívesen alkalmaztak újságdarabokat, kivágott címeket, betűket, felíratokat, számokat egymásra ragasztva
Georges Braque:
Pohár, kancsó és újság (1913-14)
Síkszerű, nagy, dekoratív színfoltok. A szétesett formák látszólagos rendetlensége mögött szervesen felépített mértani rend, logikus vonal- és formarendszer rejlik, a valóság látszatától messzire elrugaszkodó képi világ összefüggései tárulnak fel. Színvilága érzékeny, visszafogott.
Kurt Schwitters.:
Und-kép ( 1919)
Később a papír mellett különböző anyagokat, textilmaradványokat, fémeket, fadarabokat is beépítettek, minden hulladékot felhasználtak. A festészet és a szobrászat közötti határvonal fokozatosan elmosódott.
Francis Picabia:
Nő gyufaszálakkal(1920 körül)
Szögek, rongyok, szívószálak, biztosítótűk, fogvájók, gyufaszálak felhasználására is vannak példák.
A kollázs lehet síktechnikájú: papír, textil, bőr, falemezhulladék, száraz falevél stb. anyagokból. A plasztikus kollázsba már tárgyakat vagy azok darabjait is beépítették, a festészet és a szobrászat közötti határvonal fokozatosan elmosódott.
| 
)
)
)
)
)
)
)
)
